Legújabb beszélgetésünk Tibivel, aki a Budapest-Madrid útvonalat tervezi megtenni 4 méter hosszú teherhordó biciklijével, hogy anyagokat szerezhessen design lámpáihoz.


Mutatkozz be kérlek, mondj pár dolgot magadról!

15 évesen, az első fizetésemből vettem az első drótszamaram, és azóta is forog a kerék. Közben joghallgatóként próbáltam választ találni a társadalmi igazságosság kérdéseire, felelős résztvevőnek kikupálodni. Rajzolta-festve-mintázva pedig igyekszem azt a szépséget-alkotást megtalálni, ami kapcsolódhat ehhez a kérdéshez es nem öncélú.

Honnan van a piros bringa? Bemutatnád pár mondatban?

A piros bringa, azaz a Mulita (öszvér fogat) egy szerintem hasonló felfogású ember szüleménye: Roskó Gáboré, akiről idáig a kerékpár-múzeum forszírozása  kapcsán hallhattunk, valamint magas szinten jegyzett festőként. Mulita kecses óriás, aminek teljesítmény-határait eddig még mindig nem ismertem ki teljesen.

Mire használod? Milyen gyakran vagy kint vele az utcán?

Mulita házhoz viszi a lakatosműhely szinte komplett felszerelését, a gyakran 3 méter hosszú fémalapanyagokat is beleértve. Emellett segít anyagot vadászni a spanyol-magyar upcycling törekvésünknek, az Uplux-nak. Az Upluxot a fenntartható, upcyclingra alapuló tárgytervezés és belsőépítészet tevékenységekre koncentrálva alapítottuk a spanyol partneremmel. Legutóbb a nívós építészeti oldalon, a Tectonica blogon jelent meg írás rólunk.

A Mulita gyakran hord 100 kg-nyi féktárcsát vagy üres üveget, amik az általunk gyártott tárgyak, pl. a lámpák alapanyagául szolgálnak. Valami tennivalót minden nap talál magának.

Ha jól hallottuk, hamarosan útra kelsz vele. Mi a terv pontosan? Mesélj picit az útvonalról és az út miértjéről!

Budapest-Madridtól Damaszkusz távolságra van. Az Uplux két székhelyét kötjük össze idén ősszel egy

alapanyag-beszerző úttal, amit a Mulita hátán fogok megtenni. A teljes táv 2.500 km, 100 kg súllyal indulok, a végső tömeg pedig kb. 250 kg körül lesz. Az út bizonyítékul fog szolgálni arra, hogy mire lehetünk képesek pusztán izomerővel, környezetszennyezés nélkül, valamint egy lassú, reaktiv propagálása mindennek. Egy mozgó kerékpáros kampánybeszéd.

Hegesztésben elvileg otthon vagy. Építettél már saját kétkerekűt?

Hegesztésben leginkább gyakorlatban vagyok otthon. Kétkerekűt építeni egy olyan nemes anyagból, mint az acél, manapság sokszor tűnik úri hóbortnak. Én a magam ténykedését inkább nevezném nem ágazat specializált csomópont tervezésének, vagy kivitelezésnek.

Szerinted milyen hatással vannak a városra a cargobringák? Mit lehetne még kihozni ezekből a szerkezetekből?

A mai nagyvárosokat feszíti a nagyképű technológia csődje, értve ez alatt például a kényelmes megoldásnak induló autók mindennapi kényelmetlenséget és kárát. A teherbringa látszólagos technológiai regressziója ellenére pont ezt oldja fel! Tehermentesít.

Milyen számodra egy álomváros?

Élhetően, zölden kaotikus. Mint egy dzsungel.

Mit gondolsz, mi gátolja a terjedésüket Budapesten vagy Madridban?

Szerintem nehéz a kritikus szám átlépése a felhasználók számát tekintve. Majd ha te használni fogod, csak akkor kezdem el használni én is. A teherbiciklis forradalom itthon már nem az élménykereső cool futárokon áll vagy bukik, hanem a reggel gyereket az óvodába teherbringán szállító anyukákon.

Fogalmazd meg egy mondatban, hogy miért ajánlanád másoknak is a teherbringák használatát!

A nevével ellentétben egy teherbicikli nagyon is sokféle szempontból tehermentesít. Ha életünk jelentős részét nem az autós közlekedésünk szervezésével töltjük, sokat segít abban, hogy ne érezzük magunkat egy csavarnak a gépezetben. Csavarnak, aminek pont úgy és ott van helye, akkor és amikor, különben lemorzsolódik.

A cargobringákat is el kell juttatnunk itthon a köz-használtságnak arra a fokára, mint a normál kerékpárt. Ha átlendülünk a kritikus tömegen, akkor lesz majd csak igazán szembetűnő a haszna. Addig pedig kell egyfajta – néha komikus – konokság ahhoz, hogy ezt a közlekedési módot elterjesszük.

Hozzászólások

hozzászólás