Adrián a hazai low-tech mozgalom egyik leglelkesebb résztvevője; többek között alternatív városi közlekedési eszközökkel, teherbiciklikkel és low-tech gépek építésével foglalkozik. A vele készült interjúból kiderül, miért is szeretett bele a teherbiciklik világába, és milyen előnyei vannak ennek a közlekedési formának.

 

adri

 

Mutatkozz be kérlek, mondj pár dolgot magadról!

Despoisse Adrián vagyok, a Cyclonomia közösségi bicikliműhely és a Cargonomia egyik alapítója. Eredetileg közlekedésmérnökként végeztem Franciaországban, jelenleg többek között a Cyclonomia közösségi bicikliműhelyben tevékenykedek és fémmunkákkal foglalkozom. Nagyon érdekelnek a városi alternatív közlekedési eszközök – magas-, cargobiciklik – és a megfelelő technológiák “low-tech” megvalósítása.

 

Mesélj az első teherbiadritoutpetitciklis utadról!

Ezen gondolkoztam már többször is, és szerintem az első alkalom még gyerekkoromban volt, amikor a Balatonon folyamatosan a pedálos Trabantom hajtottam, aminek hátul volt egy raktere is. Mindenhova ezzel mentem akkoriban. Ezután volt egy nagy kihagyás, és később diákkoromban kölcsönkapott biciklis utánfutókon cipeltem a dolgokat, majd annyira megtetszett a dolog, hogy teherbiciklik és utánfutók építésébe is kezdtem.

 

Van esetleg kiemelkedő élményed, ami a teherbiciklizéshez kötődik?

Van egy nagyon szomorú emlékem, amikor is ellopták a pedálos Trabantom. Jó élmény, amikor elvittem az unokatesómat tandem-teherbiciklivel egy 40 km-es útra, csak simán kimentünk a természetbe. Együtt voltunk egy biciklin és végig tudtuk dumálni a hosszú utat, tök jó volt a hangulat és nagyon közvetlen volt az egész.

 

Milyen gyakran teherbiciklizel?

Majdnem napi szinten.

 

Mit szoktál vinni?

Most a Cyclonomia költözése és az új helyszín felújítása miatt különleges időszak van, kibővült a szállított cuccok repertoárja, de általában haverokat, zöldségeket, bicikli alkatrészeket, csöveket szállítok.

adrimagas

 

Miért tartod fontosnak a teherbiciklizést?

Így a legjobb barátkozni! Kölcsön tudod adni bárkinek. Én minden csomagtartós, oldaltáskás biciklit teherbiciklinek tartok egyébként. Rájöttem, hogy mindent lehet cargoval cipelni, energia hatékony, sokkal egyszerűbb városban közlekedni vele, mint autóval, a vonatra is felszállhatsz vele, és összességében annyira megkönnyíti az életed; nem kell a hátadon vinned egy nehéz hátizsákot, tudsz gépeket, súlyokat szállítani.

Emellett nézzétek meg hány km-t tesz meg évente egy autó (kb. 10 000 km), és hogy mennyi időt ültök benne (100 km/h átlagsebességnél ez 100 óra, de a városban az átlag sebesség hétköznap alig 20km/h), plusz számítsátok bele, mennyi időt kellett dolgoznotok az autótokért és az üzemanyagért. Végeredményben 5 km/h-t fogtok kapni az autó átlagsebességeként. Tehát az autó sokkal lassabb, mint bármilyen más közlekedési eszköz, mert sokkal többe kerül. Tényleg meg kéne szabadulnunk attól a berögződéstől, hogy ez egy kiváltság és feltétlenül szükségünk van saját autóra – ami az idő 95%-ban csak áll – ahelyett, hogy közösen birtokolnánk egy közlekedési eszközt.

 

Szerinted miben kéne változnia a budapesti (biciklis) közlekedési infrastruktúrának?

Összességében is nagyon fontosnak tartom, hogy máshogyan legyenek megszabva a sebességhatárok a városban, valamint a zöldhullámok optimális kialakítását; szerintem 30km/h elég lenne a legtöbb útvonalon. Ezt sokkal jelentősebb, hatékonyabb és gyorsabban kivitelezhető dolognak gondolom, mint bicikli utak építését, nagy hatással lenne a közlekedéskultúránkra is. Ezen felül 3 autópálya megy végig a rakparton és a városon (Hegyalja-Rákóczi). Legalább a Duna egyik oldalát kizárólag biciklis és gyalogos forgalmúra kéne átalakítani, legalább hétvégenként. Több gyalogos átkelő kell a városban és kevesebb aluljáró!

 

Milyen lenne számodra az álom teherbicikli?

Olyan, ami mindig zöld lámpát kap és nem kell fékezni, mivel a cargonál a legnehezebb az elindulás!

 

Hozzászólások

hozzászólás