Mutatkozz be kérlek, mondj pár dolgot magadról! 

Hollinetz Bernátnak hívnak. Jelenleg Bécsben tanulok urbanisztikát és mellékállásban egy szupermarketnál dolgozom. Teherbiciklikkel szállítjuk ki a bevásárlásokat ha a vevőknek nehezére esik hazacipelni. Sokféle futárcégnél dolgoztam Budapesten és Bécsben is. Voltam kisebb, fiatalabb cégnél, ahol minden azon múlt hogy mennyire jó a kommunikáció a csapatban és voltam 50 futáros óriásnál is, ahol kevesebb kapcsolat volt a munkatársak között. Hamar kapcsolatba kerültem a teherbiciklikkel is, amiről akkoriban nem tudtam hogy egy új forradalom zászlóshajói.

Mióta használsz teherbiciklit és miért?

Az első élményem a teherbicókkal egyből biciklisfutár pályafutásom elején volt. Szerencsém volt, mert a Hermes Express-en keresztül kapcsolatba kerültem a Kantaa-val, ami az első kizárólag nagyobb csomagok szállítására specializálódott kerékpáros futárvállalat. Én nagyon élveztem az új feladatokat, mert még színesebbé tették az eleve pörgős hétköznapokat. Szállítottam szelektív hulladékot a ÖKUKA nevü cégnek és kovászos kenyeret a Pipacs Pékségnek. Ezek mind kisebb, feltörekvő vállalkozások voltak, akik nyitottak az új, alternatív, környezetbarát szállítási eszközökre.

 

Mesélj picit az első érzéseidről ezzel kapcsolatban! Milyen jó élményeid vannak teherbiciklizésről? És kevésbé kellemesek? 

A nagyobb terheket a háromkerekű riksákkal vittük, amikkel akár több száz kilót is lehetett szállítani. Itt voltak kemény pillanatok, mikor azt gondoltam, hogy kevés vagyok ehhez a melóhoz. Szakadó esőben, szembeszélben tekerni, miközben a nagy ponyva mögöttem, mint egy vitorla, úgy fogott vissza, nem volt kellemes. Ezek után isteni érzés volt a kisebb kétkerekű (Long John típusú) teherbicókkal tekerni. Emlékszem, mikor az első fuvar után felhívtam a főnökömet és mondtam, hogy ez az én bicóm! Persze a 150 kiló friss kenyeret nem lehetett a kisebb kerékpárokkal szálítani, ott mindenképp a riksákkal dolgoztunk. Mégis amikor tudtam inkább a kétkerekű bicókkal próbáltam megoldani a feladatot.

Pár hónap után Bécsben folytattam a futárkodást ahol az egyik legöregebb és legnagyobb vállalathoz kerültem. Ezt a céget egy kiöregedett futár vezette és egyáltalán nem akart az új dolgok felé nyitni, így nem is használtunk cargo-bicikliket. Ez számomra teljesen érthetetlen volt egy olyan városban, ahol minden a bringák körül forog és az önkormányzatok komoly pénzekkel támogatják azokat, akik az autó helyett a teherbiciklit választják. Ezt a támogatást pályáztam meg én is és nagy meglepetésemre egyszerű magánszemélyként is megkaptam a pénzt. Ebből tudtam megvenni a saját cargómat is a Cyclonomiától.

 

Mire és milyen gyakran használod? Parkolással van probléma? 

Havi rendszerességgel használom valami komolyabb teher szállítására, de mivel közösen használjuk a lakótársaimal szerintem heti rendszerességgel bevetésre kerül. Az 5 fős lakóközösségben mindenkinek megvan a maga őrült projektje, kis színházi társulattól a hobbi-cirkuszig. Mindig akad valami feladat a teherbiciklinek, amit szinte családtagként kezelünk, gyakorlatilag minden hétköznapi transzportot meg tudunk oldani vele. Rendszeresen járunk bevásárolni a biciklivel, főleg ha nagyobb tételben vásárlunk (mondjuk egy buli előtt). Költözéskor vagy bútorok szállításánál is kisegített már (szállítottunk vele egy nagyobb szekrényt, egy kis kályhát és 160 kg virágföldet is simán elbírt). Én legtöbbször a hangszereimmel (gitár plusz erősítő) pakolom meg. Egy ilyen jó biciklis infrastruktúrával ellátott városban, mint Bécs, ez a legjobb alternatíva az autók helyett.

 

Milyen lenne számodra az álom teherbicikli?

Könnyű, gyors és stabil. Én mindenképp a fürgébb, kétkerekű, anno Dániában a pékek és tejesemberek által használt teherbiciklire szavazok. Sokféleképpen lehet variálni a rakodófelületüket a nagy fémdoboztól a gyerekülésig és szélsebesen lehet velük a városban közlekedni. Egy másik nagy előnye a Long John típusú teherbicikliknek, hogy a rakomány a biciklis előtt van, így sokkal jobban tudja felügyelni azt.

 

Mi hiányzik Budapestről szerinted, amitől még jobban fejlődhetne a (teher)biciklis infrastruktúra és az ez iránt való érdeklődés?

Szerintem Bécs egy nagyon jó példa a közelből, ahonnan rengeteg okos megoldást és mintát el lehet lesni. Itt szisztematikusan építik át a belvárosi közlekedést, a mottó: az autóknak semmi keresni valójuk egy modern városban. Ez egy teljesen új hozzáállás a 70-es években kialakult autócentrikus várostervezéshez képest. A tömegközlekedés mellett a bicikliken van a fő hangsúly, amit direkt módon pályázati pénzekkel és indirekt módon a biciklis infrastruktúra kiépítésével támogatnak. Egy nagyon jó projekt az itteni közteherbicikli program, amit a városvezetés indított el: a Grätzlrad, avagy a Szomszédságbicikli. Itt egy kisebb városrész, szomszédság lakói közösen pályázhatnak egy teherbiciklire, amit megosztva használhatnak. Ezzel nem csak a teherbicikliket, de a szomszédok közötti együttműködést is szeretnék támogatni. Az elmúlt években hihetetlen fejlődésen ment keresztül a város. Ma már nem csak az erre szakosodott futárcégek, de rengeteg kisebb vállalkozás is teherbiciklikkel végzi el a szállítást. Ez a fejlődés csak egy céltudatos és nyitott városvezetéssel működhet, ahol közvetlen kapcsolat van a lakók és a közigazgatási szervek között.

Hozzászólások

hozzászólás