A következő, sztoriszerű teherbiciklis interjúnk Tóth Bencével készült, akivel Miskolc utcáin gurulva futhattok össze. Bence kék teherbiciklije a Cyclonomia műhelyében készült.

 

sam_0757

 

Kb. 10 éve álltam fel az irodából s akkor kezdtem sűrűbben tekerni. Rövid ideig Pesten voltam futár, majd pár év külföldi vendéglátózás után megint miskolci akartam lenni, a Kisavasra bútoroztam, ahol egy kis egyesületi klubot egyengetek filmekkel, koncertekkel, kiállításokkal is időnként (http://tintasocial.hu/). Ide kapcsolódik, hogy kb. 6 éve beszereztem bicajos utánfutómat a bevásárlásokhoz, hűen szolgál. Bő két éve meg a miskolci Leves étteremnek szállítok házhoz.

Még egy vonal van, élőszobor performanszokat csinálok/csinálunk, ha hívnak, vagy akkor is, ha nem. A cargobringát először nagyrészt arra használtam, hogy a klubesteken legyen mit enni-inni. Az első jóleső élményem, hogy ki tudtam váltani az autóhasználatot a 40kg-t bíró kis futómmal. Az utca reakciója meg elég vegyes volt, néha kiröhögtek vagy lecigányoztak, de sokszor megállítottak, hogy de király, honnan van a cucc… Most inkább a Tiéteket használom úgy heti 4-5 alkalommal. A Búza téri piac gyakori úti cél, ill. nagyobb Leves szállítmányt is ezzel viszek egy irodai kollektívának.

mozA cargobringám utca/kertmozi gépállványnak is kiváló. Mindig jó a nyergében, ma már inkább csak forognak utána az utcán, egyre megszokottabb a látvány, szerintem elismerés övezi leginkább a jelenséget. Sajnos ma még kb. senki nem szállít üzemszerűen biciklivel vagy cargoval, de mi igyekszünk mutatni, hirdetjük, hogy lehet ezt télen-nyáron csinálni. Ajánlani leginkább sok különféle okból tudom a teherbringázást. Olcsó, tiszta, szagtalan, egyszerű karbantartani, kellően gyors, karbantartja a testet és a lelket, illetve szerintem halál menő is.

Hozzászólások

hozzászólás