Tartalomjegyzék
Milyen érzés Cargonomia gyakornoknak lenni?
Antoine, aki 2022 második felében gyakornok volt a Cargonomia-nál, kihasználta a nálunk töltött időt, és készített egy rövid videót „Milyen érzés Cargonomia gyakornoknak lenni?” címmel. Az ő ötlete? Bemutatni a Cargonomia gyakornokának mindennapjait: a társadalom és a környezet számára hasznos tevékenységek és izgalmas csereprogramok, mindez barátságos légkörben!
Többet nem árulunk el, nézd meg te magad a videót!
A mérnök szerepének újragondolása a degrowth társadalomban
Sziasztok,
Enora, Tom és Perrine vagyunk, a Rennes-i Politikai Tanulmányok Intézetének három francia hallgatója, akik 2021 szeptembere óta gyakornokok a Cargonomia-nál….
Fiatalokként ökológiai kérdésekkel fogunk szembesülni, és már most is szembesülünk. Az ökológiai válsággal szemben azonban a tehetetlenség érzésével találjuk magunkat szemben. Ezután a politikai tanulmányok tanulmányozásával a gazdasági, politikai és társadalmi modellek elemzésén keresztül visszük tovább a témáról való elmélkedésünket. Megkérdőjelezzük azokat a modelleket és paradigmákat, amelyek ide juttattak minket, és egyben megoldásokat és módokat keresünk társadalmunk újragondolására.
Ebben a folyamatban a Cargonomiához való csatlakozással egy új koncepciót és a fenntartható fejlődés ellentmondásos alternatíváját fedeztük fel : a degrowth-ot. Ez egyúttal módot jelentett arra is, hogy a mindennapi életünkben is részt vegyünk a környezetvédelemben (részvétel egy biofarm életében, kerékpárok javítása…). Ragaszkodunk az ökológia e kettős elméleti és gyakorlati megközelítéséhez.
Mivel a degrowth egy radikális és globális alternatívája a jelenlegi rendszernek, meg akartuk kérdőjelezni azt. Ezért döntöttünk úgy, hogy a szakmai gyakorlatunk részeként interjúkat készítünk ökológiailag elkötelezett emberekkel és szervezetekkel, hogy cikkeket írjunk róluk és gondolkodásmódjukról a sajátos magyarországi kontextusban. Az ötlet az lett volna, hogy hangot adjunk azoknak, akik tudnak a degrowth-ról, gyakorlatba ültetik azt, de azoknak is, akik olyan módon elkötelezettek, amit a degrowth valószínűleg támogatni fog.
A degrowth konkrét alkalmazásával kapcsolatban hét fő témát határoztunk meg: tudatosság és közösségek, gazdaság, ökofeminizmus, energia, lakhatás és urbanizmus, politika és demokrácia, valamint társadalmi és civil mozgalmak. Ezek az interjúk aztán arra szolgálnának, hogy összegezzük a gondolatainkat, megválaszoljuk a kérdéseinket, vagy nem, megnyitjuk a vitát bizonyos témákról…
Célunk, hogy felfedezzük azokat a fenntartható cselekvéseket, amelyek a 21. században a degrowth társadalom részét képezhetik, fedezzük fel tehát a degrowth és az átmenet elméleteiben rejlő lehetőségeket a gyakorlatban.
Társadalmi mozgalmak és a degrowth :
Íme az „EXPLOR2ING : A fenntartható kezdeményezések és a degrowth megközelítései Magyarországon” című interjúsorozatunk legújabb kiadása.
Ebben az utolsó cikkben a magyarországi, de a közép- és kelet-európai társadalmi mozgalmakról és a degrowth-ról olvashatunk.
Mi az a társadalmi mozgalom? Melyek a politikai nyitottság feltételei a társadalmi mozgalmak számára? Milyen sajátosságai vannak a múltbeli és a jelenlegi mozgalmaknak a posztszocialista országokban? Megvalósítható-e a degrowth társadalmi mozgalom révén Magyarországon?….
E kérdések megválaszolásához Gagyi Ágnes szociológussal, a társadalmi mozgalmak szakértőjével, a budapesti Szolidáris Gazdaság Központ társkoordinátorával beszélgettünk.
Social Movements – Agnes Gagyi
Politika és degrowth :
Mivel megmutattuk, hogy a degrowth egy új társadalmi modell felállítását javasolja, amely az oktatás, az urbanisztika, a gazdaság… kérdéseihez kapcsolódik, most a politikai oldalra kell összpontosítanunk.
Mi a politikusok szerepe ezekben a változásokban? Milyen mértékben tudnak tenni érte? Mi a legmegfelelőbb politikai modell a degrowth megvalósításához? Lehetséges-e a polgárok fokozott részvétele egy új politikai rendszeren keresztül? …
Ezen kérdések megközelítése érdekében Szabó Rebekával, Budapest XIV. kerületének alpolgármesterével, a Párbeszéd Magyarországért zöld párt társalapítójával beszélgettünk a cselekvési skálákról, a tudomány helyéről a politikai vitában és sok más témáról.
Tudatosság, közösségek és degrowth :
Korábbi interjúinkban az egyik téma, amely folyamatosan felmerült, az oktatás és a tudatosság növelése volt. A degrowth társadalom, vagy legalábbis a fenntartható társadalom érdekében való cselekvés megköveteli, hogy tisztában legyünk ezekkel a kérdésekkel. Valóban, a polgároktól a döntéshozókig szükség van a tudatosság növelésére.
Az igazi kérdés azonban az, hogy hogyan tegyük ezt? Mely szereplők és szervezetek képesek foglalkozni ezekkel a kérdésekkel? Milyen eszközöket lehet használni a polgárok bevonására és a környezetért való cselekvésre?
Ötödik kiadásunkban Vadovics Edinával, a GreenDependent, egy gödöllői nonprofit kutató- és akciószervezet társalapítójával és tagjával beszélgetünk. Megismerkedünk a hosszú távon fenntartható életmód megvalósítását célzó helyi és közösségi projektekkel.
Awareness-Communities – Edina-Vadovics
Lakhatás, urbanizmus és degrowth :
A degrowth-társadalomról való gondolkodás egy tömegesen urbanizálódó világban arra hív minket, hogy elemezzük a lakhatás és a várostervezés jövőbeli formáit.
Melyek azok a megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy együtt éljünk egy fenntartható, a bolygó határait tiszteletben tartó városban? Milyen fenntartható városi kezdeményezések és elkötelezett szereplők léteznek Magyarországon?
Ebben a negyedik kiadásban várostervezésről, lakáskérdésekről, közösségi javakról és közös kormányzásról beszélgetünk. A „kooperatív városok” és a „polgári ökoszisztéma” fogalmait is megvitatjuk.
Új interjúalanyunk tehát Polyák Levente, a KEK- Hungary Kortárs Építészeti Központ urbanistája és az Eutropian tagja.
Housing-Urbanism – Levente Polyák
Ökofeminizmus és degrowth :
Ha a degrowth a jelenlegi társadalmi modellünk radikális alternatívájának tűnik, az ökofeminizmus arra is felszólít, hogy gondoljuk át a férfiak, a nők és a természet közötti uralmi viszonyokat. Ebben a harmadik kiadásban e két kritikai projekt közötti kapcsolatra kívántunk rákérdezni, amelyek számos ponton átfedésnek tűnnek.
De melyik ökofeminizmus(ok)ról beszélünk? Hogyan képzelhetünk el új kapcsolatokat a természettel ? Melyek azok a konkrét megközelítések, amelyekkel egy új társadalom felé haladhatunk ?…
Ezen a héten a „Felfedezés : A fenntartható kezdeményezések és a degrowth megközelítései Magyarországon ” című sorozatban Anna Margittal, egy budapesti ökofeministával, kertésszel és egy közös kert és közösségi tér létrehozójával találkozunk.
Közgazdaságtan és degrowth :
Amikor elkezdtünk gondolkodni ezen az interjúprojekten, nyilvánvalónak tűnt, hogy a közgazdaságtan lesz a fő téma.
A Degrowth célja ugyanis lényegében a mainstream közgazdaságtan és a növekedés képzeletének megkérdőjelezése. Vannak azonban konkrét alternatívák ? Milyen gazdasági eszközök lehetnek hasznosak egy fenntartható társadalom eléréséhez ?… És még sok más, az ökológiai közgazdaságtannal kapcsolatos kérdés, amelyet meg akartunk vizsgálni.
Hogy megközelítsük ezeket a hatalmas témákat, találkoztunk Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, két podcast : „Economics for Rebels” és „Zöld Egyenlőség” készítőjével.
Energia és degrowth :
Itt vagyunk, a „Felfedezés : A fenntartható kezdeményezések és a degrowth megközelítései Magyarországon” cikksorozatunk első interjújával, és nem a legkönnyebb témával.
Valóban, az energia az egyik központi kérdés, amikor a fenntartható átmenetről beszélünk. Bár a degrowth az energiafogyasztás és -termelés csökkentését szorgalmazza, megkérdőjelezhetjük az ehhez szükséges eszközöket és azok megvalósíthatóságát.
Ezért döntöttünk úgy, hogy interjút készítünk Munkácsy Bélával, az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) budapesti földrajzprofesszorával, az EnergiaKlub tagjával.